• Károlyi palota és Wenckheim ház – Copy

MA teljesen természetesnek érezzük, hogy a csodaszép Károlyi kertet utcák veszik körül és a kovácsoltvas kerítések mentén, szabadon körbejárhatjuk a kertet és palotát. Nem volt ez mindig így! A palota jobb oldalán egykor egy nevezetes ház állt, közvetlenül az épület mellett. A mai Henszlmann Imre utca pedig értelemszerűen nem létezett, hiszen területét az egykori egyemeletes ház hátranyúló traktusa foglalta el.

Azt írtuk nevezetes ház volt ez. Igen, de semmiképpen sem a külseje miatt, hiszen a korabeli rajzok tanúsága szerint, megjelenése a XIX század elejének pesti átlagát hozta, vagyis falusias külsővel rendelkezett. A Wenckheim-házként emlegetett épület, – amely nevét a 1798 és 1873 között tulajdonos Wenckheim családról kapta -, több híres embernek is otthona volt: itt élt például Vörösmarty Mihály leánya, Vörösmarty Ilona és férje Széll Kálmán, Wachott Sándor és Petőfi Sándor, valamint ebben a házban halt meg Deák Ferenc, a Haza Bölcse, akit a Széll- Vörösmarty házaspár vett magához betegségében. Deák emlékét tábla is őrzi a mai Egyetem tér 2. számú házának falán, amelyen az egykori épület, mint Hadik-ház szerepel. (A Hadikok mindössze 6 évig, 1873-79 között voltak a ház tulajdonosai.) A háznak volt egy másik, korábbi híres halottja is, egy gyönyörű szőke kamaszlány, a 15 éves Csapó Etelka, akibe, vagy még inkább, akinek emlékébe Petőfi is beleszeretett. Etelka egykori szobájában töltötte 1845 telét és tavaszát a költő, itt írta Cipruslombok Etelka sírjáról című, 34 versből álló ciklusát.

Az elaggott épületet 1879-ben Gróf Andrássy Manó és fia, Géza vették meg és a Milleneum évében 1896-ban lebontották. A következő években pedig az Andrássyak megnyitották az utcát, és franciás, emeletes bérházakat építettek, amelyek ablakaiból pompás kilátás nyílt a kertre, minek okán a bérleti díjak az egekbe szöktek… Az utca mai nevét, Henszlmann Imréről, (1813-1888) a kassai illetőségű művészettörténészről, és régészről, a magyar műemlékvédelem egyik atyjáról kapta, de megnyitásakor még nem így hívták. Első neve Kaplony utca volt, feltételezhetően egy erdélyi település nyomán. A kaplony kisbetűvel írva, egy elfeledett, régi magyar szó, melynek jelentése: tigris. Tigris azonban szerencsére nem volt és nincs is a Károlyi kertben, mert mit is szólna egy vadállathoz a kert mai lakója, Károly, a nyúl?!

Kép forrása: Petőfi Irodalmi Múzeum

Szólj hozzá

Az email címed nem jelenik meg az oldalon. A *-al jelölt mezők kitöltése kötelező. *

Current day month ye@r *