• BME2
  • BME3
  • BME1

A Budapest Műszaki Egyetem bejárása

A budai Duna-part meghatározó épülete a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem épülettömbje, melyet szeptember elején mi is meglátogatunk. Az itteni egyetemisták sokat élcelődnek vele, hogy a szemközti Corvinusban az a legjobb, hogy jó a rálátás a BME-re. Nos, ilyenkor minden bizonnyal elsősorban a Műegyetem rakpart 3. alatt álló központi épületre utalnak, amely 1909-ben készült el Hauszmann Alajos tervei alapján. Önmagában ez hatalmas, egyszerre funkcionális, ugyanakkor elegáns épület is rengeteg érdekességet tartogat.

A legfeltűnőbb mindjárt a bejáratnál keresendő. Ül ott ugyanis négy termetes, ám mégis megkapóan szép nőalak. Jelenlétük Senyei Károly szobrászművésznek köszönhető, aki a négy technikai tudomány megtestesítőiként ültette őket a főbejárat lépcsőjéhez. A mérnöki, az építészeti, a gépészmérnöki és a vegyészmérnöki „szakosztályok” allegorikus szobrai bizonyára sok ide járó fiúhallgató szívét megdobogtatták, hiszen nőiességük elvitathatatlan – idomaik, mozdulataik, kedves arcuk igazi szépséggé teszi őket. Különösen érdekes a női modellek választása akkor, ha tudjuk, az első női hallgató az egyetemen csak 1939-ben, azaz harminc évvel az épület megszületése után kapott itt diplomát. S bár a huszadik század végére vagy éppen napjainkra teljesen természetes, hogy sok női hallgatója is van az itt folyó oktatásnak, a férfiak többsége még ma is jellemzi az egyetemet.
Talán éppen feltűnőségük miatt választotta nőket a szobrászművész annak idején – ráadásul a szoknyás hölgyek kecses kezeibe olyan attribútumokat adva, amelyeket egyébként igencsak ritkán fogtak hétköznapi lányok annak idején. A gépészet szobra egy fogaskereket, a mérnöki tudományoké egy korabeli mérőműszert, az építészet figurája tervrajzok tekercsét, a vegyészet szobra pedig egy írótáblát tart.
A szép hölgyek látványában egyébként csak 2007 óta gyönyörködhetnek ismét az arra járók: a II világháborúban a Duna túlpartjáról orosz katonák célbalövést gyakoroltak a szobrokon, így azok teljesen elpusztultak. Tehetséges kőszobrászok – adományozók segítségével – az egyetem alapításának 225. évfordulójára faragták újra őket – tervrajzok híján néhány korabeli fénykép alapján!

Ha pedig kigyönyörködtünk magunkat a bejáratnál, az egyetem további részleteit is érdemes megcsodálni: a laborokat, könyvtárat, előadótermeket, végtelen folyosókat.

De nem kell messzire mennünk ahhoz, hogy újabb érdekességre bukkanjunk: a hagyományos egyetemi terek mellett a „K” épület második emeletén például egy különleges színházi társulat működik egy 10×14 méteres „fekete dobozban”, ami maga a Szkéné színház. Különleges, mert egy egyetemi épületben rendezkedett be, az egyetem nagyfokú támogatásával, de azért is, mert az ország első igazán korszerű színházi terének, a maga idejében legmodernebbnek mondható stúdiószínháznak számít. A színház története 1961-re nyúlik vissza, amikor is létrejött a Műegyetemi Irodalmi Színpad, az elismert művész-pedagógus, Keleti István vezetésével. Ekkor két tanterem nagyságú helyiségben zajlottak a próbák és az előadások is, viszont hamarosan szűknek bizonyult a tér, és elkerülhetetlenné vált, hogy új színháztermet építsenek. Ebben a színpad minden tagja részt vett, és 1970-re el is készült az új központ, amit március 21-én Weöres Sándor Theomachiájával nyitottak meg. Hamarosan kiegészült a kis család: 1975-ben a Regős Pál vezette BME Pantomim Mozgásszínház költözött be a Szkéné addigi társulata mellé. Regős pedig kiemelte az amatőrségből és klubszínház jellegből az alkotóteret, ami ekkortól kezdett igazán alternatív színházi központtá válni.
Aztán változás következett, új társulat érkezett, mégpedig a kor egyik legprogresszívabbja, a Tanulmány Színház (későbbi Arvisura Színházi Társaság). Tizenhárom évig próbáltak és performáltak itt, aztán kinőtték a teret, és továbbálltak. Kivéve Pintér Bélát, aki új társulatot alapított, amivel azóta is fontos magját képezi a Szkénének.

Szólj hozzá

Az email címed nem jelenik meg az oldalon. A *-al jelölt mezők kitöltése kötelező. *

Current day month ye@r *