• Jókai_1
  • Jókai_2
  • Jókai_3

Tipikus budapesti jelenség, hogy a zajos, nyüzsgő városi forgatagtól pár lépésre egy kis csendre bukkanhatunk. Pont ezt a nyugalmat kerestük, amikor pár hónapja rátaláltunk a Nyugati térhez közel eső, a Jókai utcában található szépen felújított, impozáns homlokzatú lakóházra.Az épület késő historzáló, neobarokk lakóház, amit 1897-ben Bodánszky Lipót építési vállalkozó építtetett.

A Jókai utca 1785-től, mint Fabriken Gasse, 1874-tól pedig Gyár utca néven szerepelt, csak 1925-től hívják Jókai Mór utcának. Az író születésnapjának 100. évfordulója alkalmából kapta a nevet, hogy méltóbb helyen fekvő utca legyen róla elnevezve. (Korábban az Uzsoki utcát hívták Jókai utcának.) Itt, az egykori Gyár utcában és a környéken működtek a 19. századi gépgyárosok, iparosok: Schlick, Nicolson, Zarzetzky, Ganz, Kühne, Oetl, Valero, Svadló, Wünsch, Gregersen. Korábban a Gyár utca 41-42. szám alatti telken, az ún. Feszl-telken, 1862-ben Schlick Ignác Feszl Frigyes tervei alapján kovácsműhelyt, 1863-ban vasöntödét építtetett. A gyors növekedés és szerkezetváltás miatt 20 év múlva, 1882-ben a Külső Váci útra költöztek.

Ahogy Pest legtöbb utcáján, itt is járt villamos, bár csak egy hurokvágány erejéig, amelyet 1911. október 27-én nyitottak meg.

A bérház hatalmas, kovácsoltvas kapuján belépve, a lépcsőház jobb oldali falán emléktáblára lehetünk figyelmesek. A ház jeles lakója volt 1959-64 között, közvetlenül halála előtt, gróf Széchenyi Zsigmond nemzetközi tekintélynek is örvendő vadász, aki íróként is közismert. Az egyik legnevesebb magyar arisztokrata család sarjaként (a Magyar Nemzeti Múzeum alapítójának, Széchényi Ferenc grófnak az ükunokája volt) rendelkezett azzal az anyagi és kapcsolati tőkével, ami lehetővé tette számára, hogy megvalósítsa gyermekkora óta dédelgetett álmát, hogy távoli földrészek nagy vadállataira vadászhasson. Első vadászexpedícióját 1927-ben Afrikába szervezte, s a hatalmas kontinens annyira rabul ejtette, hogy élete során még több alkalommal visszatért ide. Ez az oka annak, hogy Széchenyit elsősorban, mint Afrika-vadászt ismerjük, holott a világ más részein is járt expedíciói során (1935-ben Alaszkában, 1938-ban pedig Indiában vadászott). S mivel rendelkezett egy kis írói vénával is, vadászatai során szerzett ezernyi élményét igyekezett megosztani azokkal, akik a távoli, egzotikus országok, vagy maga a vadászat, mint az egyik legösztönösebb emberi tevékenység iránt érdeklődnek. Így születtek meg az igen élvezetes, olvasmányos és tengernyi, csak kevesek által birtokolt ismeretet tartalmazó vadászútleírásai.

Továbbra is arra buzdítjuk Önöket, hogy járják Budapest utcáit nyitott szemmel, mert megéri.

Szólj hozzá

Az email címed nem jelenik meg az oldalon. A *-al jelölt mezők kitöltése kötelező. *

Current day month ye@r *