Nyugati pályaudvar – képkutató

Nyugati pályaudvar – képkutató

Borús is az idő, meg nyakunkon az ősz – ilyenkor még nehezebben viseli az ember a városi dugókat… Reméljük, mai képkutató bejegyzésünkkel segítünk egy kicsit – a pénteki csúcsforgalomban gondoljunk a modern tömegközlekedés egyik legnagyobb vívmányára, a villamosra!

VILLAMOS: Pesten a villamosközlekedés 1887 őszén, először kísérleti jelleggel indult meg a Nagykörúton, a Király utca és a Pesti indóház (ma Nyugati pályaudvar) között. A technológiát: tehát a kocsikat, a pálya berendezését, de még a vezetőket is a Siemens és Halske német cég „szállította”, akik azóta is szerelik Budapest villanyrendőreit. A kép könnyen megzavarhatja az embert annyiban, hogy a sínen látható kocsiknak nincsenek áramszedőik, és ami még furcsább, felső vezetéket sem látunk! Adódik a kérdés, vajon akkor mitől ment az ördöngös jármű? A helyzet az, hogy első villamosunk úgynevezett alsó áramellátással rendelkezett, mivel a hatóságok nem engedélyezték a városképet romboló felső vezetékeket. Az áramszedő hajó tehát a kocsi alatt volt, a feszültség alatti vezetéket pedig az egyik futó sín alatt helyezték el. A módszer bár működött, nem volt tökéletes, könnyen beázott például, és ilyenkor a környező pocsolyák is rázhattak… A villamos –ennek dacára – hatalmas siker volt: 1890-ben az addig megnyitott két vonalnak már 4,5 millió utasa volt ! Gyakran ki kellett tenni a MEGTELT táblát… A zsúfoltságról egy kedves kuplé Gábor Andor tollából, 1912-ből:

„Bent a waggon belsejében
Szétlapították a lépem,
S nem túlságos könnyű testtel
Rámcsücsült egy hentesmester.
Én e szörnyű pillanatban
Lelkem szó nélkül kiadtam.
S nem maradva földi szennybe,
Árva lelkem
Szakaszjeggyel ment a mennybe.
Jesszusom, Jesszusom, Jesszusom!” 

(Köszönet a versikéért Várnagy Zoltánnak, A Mi Budapestünk sorozat, Közlekedés című kötet szerzőjének)

NYUGATI PÁLYAUDVAR: A képen a ma Nyugatiként ismert, vas- és üvegszerkezetes csarnok látható, amely 1877-ben készült el az Eiffel iroda tervezésében, és korában szenzációs mérnöki teljesítmény volt. A csarnok építése közben – három éven át – is zavartalanul jártak a vonatok a síneken. A pályaudvar neve könnyen fejtörést okozhat, hiszen ránézve a térképre rögtön látjuk, hogy legkevésbé sem nyugaton van… Nevét 1891-ben kapta, a pályaudvart használó, frissen államosított, Nyugati Vaspálya Társaságról…

Szólj hozzá

Az email címed nem jelenik meg az oldalon. A *-al jelölt mezők kitöltése kötelező. *

Current day month ye@r *